New York-i magyarok

New York történelme rövid, alig négyszáz éves. Ez a fiatal világváros rohamtempóban épült fel, és legalább ilyen gyorsan népesült be a különféle népek bevándorlóival, akik közt szép számmal voltak magyarok is.

Pulitzer József

Pulitzer az 1948-49-es forradalom utáni kivándorlógeneráció tagjaként 1864 nyarán, a polgárháború miatt érkezett az USA-ba. Idővel New York egyik legjelentősebb médiamogulja és üzletembere lett

A magyar kivándorlók tömeges tengeren túlra áramlása az 1800-as évek második felében kezdődött. Az első hullámban a nincstelen zsellérek és a szegény parasztok közül hagyták el sokan hazájukat, majd ipari munkások követték őket. Elsősorban az Egyesült Államokat és Kanadát vették célba, de Dél-Amerika országaiba is sokan mentek. Az USA-ba érkezők első állomása New York volt. A bevándorlókkal teli hajók legtöbbje itt rakta ki utasait, akik közül sokan tovább sem mentek, és a rohamléptekben épülő világvárosban találtak munkát, lakhatást. A bevándorlók többsége nem tervezte a letelepedést, csupán rossz anyagi helyzetén akart javítani egy pár éves amerikai munkavállalással. A legtöbben gyárakban, bányákban dolgoztak, de az amerikai polgárháború idején olyanok is voltak szép számmal, akik azért jöttek, hogy a harcokhoz csatlakozzanak.

Az első világháborúig Amerikába bevándorolt magyarok száma 500 ezer és egymillió közöttire tehető. Sokan szándékuk ellenére letelepedtek, míg mások spórolt pénzükkel hazatérve kezdtek új életet. Akadtak olyanok is, akiket az első világháború, majd a trianoni békeszerződés után meggyengült gazdaság térített el a visszatelepüléstől.

Első Magyar Református Egyház

Egy 1916-ban felszentelt magyar templom az Upper East Side-on

Az Egyesült Államok 1920-ban kezdte szabályozni a bevándorlók számát. A magyarokét alacsonyan állapította meg, így a bevándorlás lendülete jelentősen enyhült. Ekkoriban leginkább politikai okokból (1918-19-es forradalmak résztvevői, a fasizmus térnyerése elől menekülők) hagyták el hazájukat a magyarok, javarészt értelmiségiek. Ennek az új bevándorlási hullámnak a tagjai a nagy társadalmi különbségek miatt csak alig létesítettek kapcsolatot a korábban kitelepültekkel. A New York-i magyarság megosztottá vált, rétegződött, és széttartásukat tetézte, hogy az 1929-32-es gazdasági válság idején sokan indultak nyugatra szerencsét próbálni. Egyes magyar csoportok, szervezetek ekkor vagy ekkorra már megbomlottak, szétszéledtek.

A második világháború után egy csekély bevándorlási hullám következett, és ezt követte egy jelentősebb emigrációs áradat az 1956-os forradalom után elmenekültekből. 1956-57-ben volt az utolsó tömeges tengeren túlra áramlás, a szocializmus évei alatt csak elenyésző számban próbáltak szerencsét Amerikában. A rendszerváltásig kis számban érkeztek ide letelepülni vágyó emigránsok, és ennek lendülete az ország szigorú bevándorlási politikája miatt az utóbbi húsz évben sem változott jelentősen. Ma megközelítőleg másfél millió ember él az Egyesült Államokban, akik magyar származásúnak vallják magukat. Ebből körülbelül 140-150 ezren New York-iak.

Forgács Péter dokumentumfilmje New York első magyarjairól: Hunky Blues – Az Amerika Álom



Magyar negyed

King of Stephen of Hungary_WayNew Yorkot a 19-20. században tömegével érkező bevándorlók formálták ma ismert arcára, köztük írek, olaszok, németek, oroszok, lengyelek, magyarok. A különféle nemzetekből érkezettek jellemzően negyedekbe csoportosultak, ahol zárt közösséget alkotva őrizték hagyományaikat. Az efféle negyedekből kevés maradt fenn, de például Little Italy és a kínai negyed Dél-Manhattanben máig megtartották egyedi karakterüket. A magyar bevándorlók is centralizálódtak valamelyest, ami nem múlt el nyomtalanul. Hosszabb-rövidebb ideig Manhattan több részén voltak kisebb-nagyobb, egybefüggő magyarlakta területek, de amit ma New York-i magyar negyed alatt értünk az az Upper East Side-on volt, Yorkville városnegyed déli részén.

andre's cafe new york

Yorkville egyetlen működő magyar étterme, az Andre’s Cafe

A negyedben egykor pezsgő magyar élet zajlott. Az utcákon magyar szavak hallatszottak mindenfelől, a kirakatok magyarul kínálták az árut. A bevándorlók közül többek kereskedni kezdtek, és üzleteket nyitottak a negyedben. Így született például az első világháború idején megnyílt Paprikás Weiss üzletház, vagy a szintén ekkoriban indult Róth szatócsbolt az első sugárút és a 81. utca találkozásánál. A hazai ízek igénye számos éttermet, hentesboltot kitermelt. Ezek közül a legnevesebbek közt volt az Erdély húsüzlet, amely a 79. utcában működött; a Pesti Pici Zsuzsi vendéglő, a Budapest étterem, a Piros Tulipán étterem, és a 72. utcában állt Három Huszár Étterem, amely cigányzenekaráról volt ismert. Ott voltak aztán a magyar templomok, melyek közül Upper East Side-on ma is találni kettőt: a szűk értelembe vett negyedtől délre, a 69. utcánál áll az Első Magyar Református Egyház temploma, melyet Emery Roth tervezett, a 82. utcában, a Magyar Házhoz közel pedig a Független Magyar Református Egyház templomát találni.

Az egykori negyed területén mára nagyon megritkult a magyar lakosság. Elvétve egy-egy emlékmű, étterem vagy templom azért akad, és nem ritka itt a magyar szó, de a negyednek már inkább csak a nyomát találni, a jelenét sajnos nem.

A magyar bevándorlók hagyatéka érdekel?  Tessék: Magyar kötődésű helyek New Yorkban


 

Magyarok, akik a várost formálták

Az elmúlt százötven évben nem volt olyan bevándorlási hullám, amelyből ne találnánk sikeressé lett magyarokat. New Yorkba települt építészek, üzletemberek és művészek vitték itt sokra szakterületükön.

Asbóth Sándor

Asbóth Sándor sikeres katonai pálya után lett a Central Park egyik tervezője

Az 1800-as évek közepén indult tömeges kivándorlás egy fontos eleme volt az 1861 és ’65  között zajlott polgárháború, mivel sok száz magyar érkezett az USA-ba a céllal, hogy csatlakozzon a harcokhoz. Közülük sokan az 1848-49-es szabadságharcot megjárt katonák voltak, míg sok fiatalt a kalandvágy vezérelt. Asbóth Sándor Kossuth szárnysegédjeként utazott Amerikába, és dandártábornoki rangig vitte az északiaknál, míg az 1864 nyarán mindössze 17 éves Pulitzer József szándéka ellenére még a csaták közelébe sem került. Ők ketten voltak azok, akik az első jelentős magyar kivándorlási hullám tagjaként hírnevet szereztek New York-ban. Asbóth a polgárháború után a városrendezésben vállalt fontos szerepet, egyike volt például a Central Park tervezőinek, emellett nagy érdeme, hogy New York-ban ő alkalmazta elsőként a bitumenaszfaltot járdaburkolásra. A makói születésű Pulitzerre a modern újságírás megteremtőjeként emlékszik az utókor, de ő volt az is, aki a város legbefolyásosabb médiamoguljaként szorgalmazta a Szabadság-szobor alapzatának felépítését, melynek hála az rövid idő alatt elkészült.

A huszadik század elején indult be Emery Roth (Róth Imre) építészkarrierje, akinek keze nyoma máig ott van a város több felhőkarcolóján. Az ő tervei alapján készült az Első Magyar Református Egyház ma is álló temploma az Upper East Side-on, de a luxus lakásairól világhírű Ritz Hotel Tower és a Central Park nyugati oldalánál található San Remo ház az, amiért a város legnevesebb építészei között tartják számon. Roth a húszas évek közepén ért a csúcsra, épp akkor, amikor szülőhazája ünnepelt zeneszerzője, Szirmai Albert a kitelepülés mellett döntött. Szirmai is New York-ban telepedett le, ahol előbb a Chappel kiadó tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Sikerdarabokat itt már nem írt, viszont olyan zenészeket segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin.

San Remo Central Park

Az Emery Roth-tervezte San Remo ház

A második világháború előtt a zsidó értelmiség és a magyar művésztársadalom fontos alakjai menekültek külföldre a fasiszta térnyerés elől.  Sokan emigráltak ekkor nyugatra, s közülük nem kevesen New Yorkba. Itt találta meg a biztonság többek közt az ekkorra világhírűvé lett fotós, André Kertész, Eggerth Márta színésznő, a zeneszerző és népdalgyűjtő Bartók Béla, a színésznő Darvas Lili és férje, Molnár Ferenc író. Közülük mind a saját szakmájukban maradtak az emigrációban, ám a háború előtti sikereiket már egyikük sem tudta felülmúlni.

A háború utáni években voltak, akik a romos Európa helyett New Yorkot választották. Így tett Mály Gerő, a harmincas évek ünnepelt filmsztárja, komikusa, aki 1946-ban hagyta el Magyarországot. Számára nem sok jót hozott a döntése: egyedül, szegényen halt meg ’52 júniusában.

Az 1956-os forradalom után is rengetegen emigráltak a városba. Sok mai másod- , illetve harmadgenerációs New York-i felmenője hagyott hátra mindent, és jött át a nyitott határokon. Andrew Grove (Gróf András), az Intel későbbi alapítója is ekkor, húszévesen érkezett az USA-ba, majd a New York City College-en folytatott tanulmányokat. A neves fotóművész, Sylvia Planchy szülei is 56-os emigránsok, ahogyan Tonny Ramone (Erdélyi Tamás), Ramones nevű punkzenekar egykori dobosának családja is itt telepedett le a forradalom után.

Sikeres magyarok, akiket New Yorkba sodort a sors: Neves magyar emigránsok



A New York-i magyarság napjainkban

Legálisan kontra illegálisan

amerikai útlevélA ma a városban élő magyarságot nehéz volna jellemezni, annyira sokféle. Az elmúlt százötven év alatt kivándorolt magyarok különféle társadalmi osztályokban helyezkedtek el, eltérő mértékben kötődnek európai gyökereikhez és területileg sem csoportosulnak a város egyes részeire. A New York-i magyarság mára nagyon szétszóródott és sokszínű lett, ám ha mégis jellemezni kéne, két nagy csoportra érdemes bontani őket aszerint, hogy legálisan vagy illegálisan ott élőkről van szó.

Magyar gyökerű állampolgárból New York állam területén megközelítőleg 140 ezer él. Ezek egyrészt lehetnek sokadik generációsok, akiknek csak a felmenői közt vannak magyar kivándorlók, de ők már itt születtek, amerikai állampolgárok. A legálisan ott élők közé sorolható még az is, aki magyarországi születésű ugyan, de megszerezte a letelepedéshez szükséges zöldkártyát, továbbá az, aki diák- vagy munkavállalói vízummal tartózkodik tartósan az ország területén.

Az illegális bevándorlók számát tekintve New York kimagaslik az USA nagyvárosai között. Pontos adatok erről nincsenek, de több ezer olyan magyar élhet a városban, aki így vállalnak munkát. Ők rendszerint ESTA-val (korábban turistavízummal) lépnek be az USA területére, majd ottmaradnak, miután lejár az érvényes papírjuk. A törvények szerint ezzel a kitoloncolást kockáztatják, de a gyakorlat elég megengedő.

Az illegális munkavállalásról: Papírok nélkül az USA-ban

Szervezettség, összetartás

A fent említett sokszínűségből, rétegződésből következik, hogy a kinti magyarság nehezen szerveződik. Bár több intézmény is kifejezetten nekik kínál programokat, e téren a New York-i magyarok kis része aktív.

Magyar zászló New Yorkban.

Zászló a Magyar Ház homlokzatán

Magyar Ház: A Yorkville-ben működő Magyar Ház három magyar kötődésű non-profit szervezet tulajdona. Az intézmény célja, hogy teret adjon különféle magyar programoknak, így kiállításokat, koncerteket, különféle előadásokat és társadalmi összejöveteleket tartanak itt. Elő sorban magyaroknak, magyar nyelven, de vannak angol nyelvű programjaik is. A ház egy tekintélyes gyűjteményt őriz magyar emigránsokhoz köthető könyvekből, dokumentumokból.

Egyházak: New Yorkban több magyar egyház is működik, melyeknek szintén fontos szerepük van a helyi magyarság összetartásában. Manhattanben két református templomot is találni, ahol magyar nyelven celebránlak misét.

Hungarian Cultural Center (Balassa Intézet): Saját megfogalmazása szerint a Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel. Az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népszerűsíti a nagyvilágban, így New Yorkban is. Az intézet a városban igen aktív, rendszeresen kínál itt különböző helyszíneken magyar kötődésű programokat.

New York-i magyarság, ahogyan egy ott élt magyar látja : New Yorkban élő magyarok




Booking.com