Neves magyar emigránsok

Az elmúlt százötven évben nem volt olyan bevándorlási hullám, amelyből ne találnánk sikeressé lett magyarokat. New Yorkba települt építészek, üzletemberek és művészek vitték itt sokra szakterületükön. Köztük volt a huszadik század egyik legnevesebb fotósa, André Kertész; a médiamogul Pulitzer József és még sokan mások.

 

André Kertész

André_Kertész_New YorkAz André Kerészt néven világhírű fotóssá lett Kertész Andor 1894. július 2-án született Budapesten. Első fényképezőgépét tizennégy évesen kapta az apjától, második fényképezőjét pedig magával vitte a harctérre, amikor önkéntesként harcolt az első világháborúban.

1915-ben megsebesült, Esztergomba került kezelésre, ahol sok más munkája mellett elkészítette a víz alatti úszó című híressé lett fotóját. 1918-ban a hazainduló katonákat fotózta Brassóban, a háború után pedig mélyebben elmerült a fotóművészetben. Képeit újságok közölték, ő pedig sokat kísérletezett és folyamatosan fejlesztette tudását. Harmincegy évesen nagy álma teljesült, amikor Párizsba költözhetett. A művészet fővárosában baráti társaságát Picasso, Piet Mondrian, Marc Chagall, Calder, Brassaï és Szergej Eisenstein alkották. Itt kameráját egy 35 mm-es Leicára cserélte, ami után stílusa sokat változott.

A lap folytatása

 

Bartók Béla

Bartók Béla New YorkBartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson egy zeneszerető iskolaigazgató és egy iskolai zenetanár fiaként. A zeneszerzőként, zongoraművészként és népzenekutatóként a huszadik század meghatározó alakjává lett Bartók zenei érdeklődése korán megmutatkozott: ötévesen már zongorázni tanult.

Apja korai halála után családja sokat költözött, ami nem hatott jól ígéretes zenei fejlődésére. 1892-ben ennek ellenére Pozsonyban Erkel László tanítványa lett, akitől zongorázni és zongoraelméletet tanult. 1899-ben felvették a budapesti Zeneakadémiára, és hamarosan beindult zongorista karrierje. Zeneszerző munkássága ekkor még akadozott, mivel 1905-től kezdve inkább a népzenei gyűjtésekre áldozta idejét. A húszas éveiben járó Bartók fonográffal járta a falvakat, és tudományos részletességgel rendszerezte az ott hallott dalokat. Zeneszerzőként az 1910-es évekre ér a csúcsra: 1917-ben a Fából faragott királyfi című táncjátéka, 1918-ban A kékszakállú herceg vára lett nagy sikerű színpadi mű.

A lap folytatása

 

Darvas Lili

Darvas_LiliDarvas Lili színésznő 1902. április 10-én, Budapesten született. Első jelentős fellépése mindössze tizennyolc évesen volt.  Júliát játszott Budai Színkör Rómeó és Júliájában, a nagy tehetségnek tartott Darvas egy évre pedig a Magyar Színházhoz szerződött. Pályája ezután folyamatosan ívelt felfelé, és miután egy rövid ideig a Vígszínházat is megjárta, 1926. június 10-én feleségül ment Molnár Ferenc íróhoz.

A következő években felléphetett a salzburgi valamint a müncheni Ünnepi Játékokon, és egészen 1935-ig Max Reinhardt bécsi színházának a tagja volt. 1935 és 1937 között újra a Vígszínházban játszott, ’38 tavaszán azonban ismét Bécsbe került. A politikai helyzet egyre nyugtalanabbá tette a zsidó származású Darvast, aki miután a nácik megszállták Ausztriát Zürich-be utazott Molnárral, majd szeptemberben egyedül tovább Los Angelesbe a Baskircsev Mária című film amerikai bemutatójára. Ő alakítja a film főszereplőjét, és miután az USA-ban Affairs of Maupassant néven futó alkotás sikeres lett, valamelyest megismerték a nevét.

A lap folytatása



 

Emery Roth

Emery RothEmery Roth világhírű magyar származású építész 1871-ben született, Róth Imre néven, Gálszécsen. Elszegényedett családja fiatalon, mindössze tizenhárom éves korában egy ismerős társaságában Amerikába küldte, ahol alkalmi munkákból élt, és idővel egy építésziroda tanonca lett. Szerencséjére Chicago népszerű építészeihez, Daniel Burnham és John Root irodájához került, ahol szerepet kapott az 1893-as Világkiállítás tervezésében. Innen az amerikai építészet dékánjához, Richard Hunthoz ment, majd Hunt halála után Ogden Codman belsőépítész alkalmazta, 1898-ban pedig megnyitotta saját építész irodáját New York-ban.

Róth első megrendelései szerény munkák voltak, többnyire a város magyar közösségéből jöttek ügyfelei. Első munkája vállalkozóként a Cafe Boulevard nevű magyar étterem áttervezése volt, de 1903-ra már olyan mérvű feladattal bízták meg, mint a Hotel Belleclaire tízemeletes Art Nouveau stílusú épületének tervezése. Néhány évvel később megtervezte az Első Magyar Református Egyház ma is álló templomát az Upper East Side-on, a két világháború közti időszakban aztán évről évre lett ismertebb a neve. 1925-ben elkészült az általa tervezett Ritz Hotel Tower, és a luxus lakásairól ismert felhőkarcolóval bekerült a város legnevesebb építészei közé. Pályája talán legjelentősebb munkája az öt évvel később átadott San Remo ház, New York első ikertornyos épülete, amely még ma is meghatározza a Central Park nyugati oldalának látképét.

A lap folytatása

 

Mály Gerő

Mály_GerőA színművészként és komikusként ismerté lett Mály Gerő 1884. augusztus 1-jén született Székelyudvarhelyen, egy örmény származású család fiaként.

Apja határozott ellenkezése ellenére kezdett színjátszással foglalkozni, és fiatal éveit vándorszínészként töltötte. Az 1910-es évekre már a nagy budapesti színházak állandó fellépője lett, s 1913-tól némafilmekben is szerepet kapott. Pályája hosszú éveken át felfelé ívelt, 1931-től pedig a hangosfilmek egyik sztárja lett. 1943-ig több mint ötven filmszerepet kap, és ezekben mutatott tehetsége miatt sokszor az 1945 előtti magyar filmgyártás legnagyobb komikus egyéniségnek nevezik Kabos Gyula mellett.

A lap folytatása

 

Pulitzer József

 Pulitzer JózsefA médiatörténelem egyik legjelentősebb alakja, Pulitzer József egy makói gabonakereskedő fiaként született 1847. április 10-én. Jómódú családja az apja 1858-as halála után elszegényedett. Bár kereskedelmi magániskolában tanult, Pulitzer már fiatalon eldöntötte, a meggazdagodás helyett a katonaságot választja. Kalandvágya több sorozásra elvitte, de rossz látása és gyenge tüdeje miatt egy kivétellel mindenhonnan visszautasították. Szerencséjére azokban az években volt elég katonai konfliktus a világban, és 1864 nyarán egy hamburgi sorozáson az amerikai hadsereg felvette.

Pulitzer mindössze tizenhét éves volt, amikor 1864 nyarán egy zsúfolt hajón Bostonba utazott. Az I. New York-i lovasezredbe sorozták be, és az északiak oldalán részt vett a polgárháborúban. Tízhónapos katonáskodása alatt egy csatában sem harcolt. Miután az elsők közt leszerelték béresként, kubikusként, temetőgondnokként és kocsisként is megpróbált megélni. Jól beszélt németül, ezért az amerikai németek akkori fővárosában, St. Louisban telepedett le. Itt a német nyelvű Westliche Post napilapnál kezdte újságíró karrierjét.

A lap folytatása

 

Szirmai Albert

Szirmai AlbertSzirmai Albert 1880. július 2-án született Budapesten. A muzsikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte. A Zeneakadémiára Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval és Jacobi Viktorral együtt járt, majd miután 1906-ban elvégezte azt, a Pester Lloyd és a Polgár című lapok zenekritikusa lett.

Zeneszerzőként 1907-ben érte első sikere, amikor bemutatták saját művét, a Sárga dominót. A húszas éveiben járó Szirmai ezután rövid idő alatt befutott: 1908-ban vígoperája, a Bálkirálynő is színpadra került, az 1909-ben bemutatott Táncos huszárok pedig hatalmas siker lett. Ekkor fordult az operettek felé, s mialatt évei nagyrészt dalok és kuplék írásával telt, 1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsbe, Berlinbe és Milánóba is eljutott. Bár később még olyan sikerműveket alkotott, mint a Gróf Rinaldó vagy a Mézeskalács, a Mágnás Miska sikerét sosem ismételte meg, magasan az volt pályája csúcsa.

A lap folytatása