Meleg, néha forró nyári napok és kemény telek – ha ezt a kettőt tudod New York-ról, nagy meglepetések nem érhetnek. A város időjárására nagy hatással van az óceán közelsége, ami télen az erős havazásban, nyáron a kiadós esőzésekben érezteti hatását.Alapinfók
New York Budapesthez mérten meglehetősen déli fekvésű, a 40. szélességi körön található, amivel nagyjából Madriddal és Rómával van egy távolságra az Egyenlítőtől. Ebből következik, hogy a nyarai alapvetően nagyon melegek, az óceán közelsége miatt azonban egész más klímája van, mint a Mediterráneumnak.
New Yorkban és környékén a telek általában kemények, novembertől februárig gyakoriak a kétszámjegyű mínuszok és az óriási hóviharok, amik egy-egy napokra megbénítják a várost. A leghidegebb hónap a január, márciusban azonban indul az enyhének mondható tavasz. A nyári napokon általában 30-38 °C között mozog a hőmérséklet napközben, és sok ilyenkor a eső – csapadék mennyisége ugyanis duplája a budapestiének majd egész évben. A nyári melegekben a várost övező vizek, az Atlanti-óceán, valamint a zárt öblök vize tartósan húsz fok fölé emelkedik, amit ki is élvezhetsz New York kiváló strandjain. A ősz szintén enyhe, októberben még nagyon ritkán esik mínuszba a hőmérő.
Éghajlati jellemzők
Vízhőmérséklet
Hogy van ez a Fahrenheittel?
Amerikában járva megzavarhat az eltérő mértékegység-használat. A hőmérsékletnél ez a Fahrenheitet jelenti, amely épp úgy egy hőmérsékleti skála, mint az Európában használt Celsius. Így írnak itt ki mindent, ami hőmérséklet a strandoktól kezdve a pályaudvarokig, szóval nem árt ha tudod, hogyan lehet átszámolni Fahrenheitről Celsiusra – így: a számból kivonsz 32-t, ami marad, megszorzod öttel, majd azt elosztod kilenccel.
Ha ez fejben elsőre bonyolultnak tűnne, ráadásul nem is tizedes pontossággal érdekel a végeredmény, akkor a következő módszert tanácsoljuk: a Fahrenheit értékből vonj ki 30-at, az így kapott számot pedig oszd el 2-vel. A hétköznapokban leggyakrabban látott -20-as (-28,8 °C) és 110-es (43,3 °C) Fahrenheit értékek között ezzel az egyszerűsített módszerrel csak 0-3 °C-t fogunk tévedni.
Az eredeti képletből az is következik, hogy 9 Fahrenheitenként emelkedik kereken 5 °C-t a hőmérséklet. Érdemes lehet megjegyezni például, hogy 50 °F az 10 °C. Tehát 59 °F az 15 °C, 41 °F pedig 5 °C. Az alábbi táblazatban látható kerek értékekhez viszonyítva, illetve a fentebb vázolt gyors módszerrel – plusz egy kis gyarkolással – ügyesen válthatunk fejben Fahrenheitről Celsiusra.
